„A vizsgálódás nélküli élet nem embernek való élet.” – mondta Szókratész görög filozófus, miközben az Apollo templomának falára felírt aforizmán, az „Ismerd meg önmagad” kifejezésen elmélkedett.

Míg többé-kevésbé sikeresen éljük az életünket, sokunkban néha az az aggasztó érzés támad, hogy nem igazán ismerjük saját magunkat. Miért érzünk és viselkedünk egy élethelyzetben úgy, ahogy? Bár van elképzelésünk arról, hogy kik vagyunk, önmagunk megértése gyakran hézagos.

Vajon az önismeret valami olyan dolog, amire törekednünk kell, vagy jobb, ha boldog tudatlanságban élünk?

Járjuk kicsit körbe ezt a kérdést!

Az önismeret az érzéseink, a motivációink, a gondolkodási mintáink és a hajlamaink megértését foglalja magában. Ezek megértése a stabil önértékelés érzetét nyújtják számunkra, és segítik tisztábban látni a saját értékeinket és motivációinkat.

Ez ugyanakkor kiszolgáltatottá is tesz bennünket abban, hogy mások véleményét igazságként fogadjuk el. Ha egy munkatársunk például úgy dönt (és úgy viselkedik, mintha értéktelenek lennénk), magunkra vehetjük az ítéletét. Végül a világra tekintünk, nem pedig önmagunkra, hogy megtudjuk, mit kell éreznünk, gondolnunk és mit akarjunk.

Előny, ha megtanuljuk felismerni érzéseinket

A szomorúságunk oka lehet egy rossz hír, de okozhatja egy gyermekkori trauma, de az is megeshet, hogy csak a szervezetünkben lévő rossz baktériumok űznek velünk tréfát.

A valódi érzelmek és okok felismerése segíthet abban, hogy beavatkozhassunk az érzések és cselekedetek közötti térbe.

Az érzelmeink ismerete az első lépés a saját irányításuk felett, megtörve így a negatív gondolkodási mintákat. Saját érzelmeink és gondolkodási mintáink megértése viszont abban is segíthet, hogy könnyebben átérezzünk mások viselkedését.

Szeretnél boldogabb lenni? – Ismerd meg az érzéseidet!

Az emberek különböző módon gondolkodhatnak magukról. Itt gondolhatunk a kulturális történelmünkre, és arra is, hogy a múltbeli tapasztalatok, vagy az akár indirekt módon megélt negatív forgatókönyvek hogyan tettek minket olyanokká, amilyenek vagyunk.

Sokan hajlamosak vagyunk túlgondolni vagy megkérdőjelezni dolgokat, és ennek tudatában választanak egy forgatókönyvet.

Vagyis félelmeinkre és hiányosságainkra összpontosíthatunk, és ennek eredményeként szorongóvá vagy depresszióssá válhatunk.

Tökéletes példa erre az alkalmazott szülő, aki folyton azt szajkózta gyerekének, hogy csak biztos állás mellett lehet boldogulni. Egy kreatív vállalkozó szellemiségű ember számára ez a szorító minta igen veszélyes lehet, hiszen, ha nem kezd el időben változtatni, leélhet egy egész életet úgy, ahogy azt a szülei tanították neki. Közben pedig csak arra tud gondolni, hogy mi lett volna ha…

A legjobb módja annak, hogy felismerd ezeket az önkorlátozó gondolatokat, ha beszélgetsz egy éles látó baráttal vagy egy képzett coach-al. Ez utóbbi különösen fontos azokban az esetekben, amikor az önismeret hiánya zavarja a mentális egészséget. Az, hogy szavakat adunk az érzéseknek, és további kérdéseket teszünk fel, valóban segíthetnek abban, hogy megértsük, kik is vagyunk igazán. A pozitív gondolkodásmódokról szóló könyvek olvasása is segíthet abban, hogy jobban eligazodjunk az életünkben.

Nézd magad külső szemmel

Vonulj el egy nyugodt helyre, ülj le, és próbáld meg magad külső szemmel megvizsgálni. Úgy, mintha az út szélén ülnél, és figyelnéd a melletted elhaladó embereket. Ez segít gyakorolni azt a képességet, hogy ne gondolj a múltra vagy a jövőre, hanem a jelenben legyél. Megtanulhatjuk felismerni azokat az érzéseket, amiket bizonyos események és érzelmek pillanatnyilag kiváltanak bennünk, és létrehozhatunk egy teret, amelyben eldönthetjük, hogyan viselkedjünk (mivel egyes válaszok konstruktívabbak, mint mások).

Képzeld el például, hogy másnap egy biciklitúrát tervezel egy barátoddal, de ő az utolsó pillanatban lemondja. Majd a nap folyamán egy kollégád segítséget kér tőled egy probléma megoldásához, te pedig bosszúsan csak annyit válaszolsz, hogy nincs rá időd.

Lehet, hogy felbosszantott a kolléga, de a viselkedésed igazi oka az, hogy csalódottnak érezed magad a barátod miatt. Ezért azt feltételezed, hogy nem vagy olyan fontos számára, mint ő neked. Ha tudatosan állsz a dologhoz, és külső szemmel nézel rá a problémádra, akkor nagyobb esélye van annak, hogy rájöjj, mitől érzed magad rosszul. Rájössz, hogy semmi értelme a kollégádra hárítani a bosszúságodat, és elgondolkodhatsz azon is, hogy vajon minden rendben van-e a barátságotokkal.

Ugye milyen lenyűgöző, hogy majdnem 2500 évvel az Apollo-templom megépítése után még mindig ugyanolyan fontos, hogy jobban megismerjük önmagunkat?